A kannabidiol segíthet az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek viselkedési problémáinak kezelésében és enyhítheti a szellemi fogyatékossággal élő gyermekek és serdülők súlyos viselkedési problémáit? Nézzük meg, hogy is van ez!
A Murdoch Gyermekkutató Intézet (MCRI) vezetésével végzett, és a British Journal of Clinical Pharmacology folyóiratban közzétett kísérleti tanulmány klinikailag jelentős változást észlelt a résztvevőknél az ingerlékenységet, az agressziót és az önbántalmazást tekintve. A CBD-vel történő kezelés a legtöbb résztvevő esetében biztonságosnak és jól toleráltnak bizonyult.
A randomizált kontrollált vizsgálatban nyolc, 8-16 éves korú gyermekek vettek részt, akik nyolc héten keresztül kannabidiolt vagy placebót szedtek. A résztvevőket gyermekklinikákról válogatták be, állami kórházakból és magánpraxisokból egyaránt.
Bár a kísérleti tanulmány nem volt elég nagy méretű végleges következtetések levonásához, a korai megállapítások határozottan indokolják a további kutatást, egy terjedelmesebb kísérlet megkezdését. Csak nagyléptékű, randomizált, ellenőrzött vizsgálat eredményezhet olyan döntő megfigyeléseket, amelyek szükségesek a gyógyszerek felírásában és a klinikai ellátási irányelvekben szükséges változásokhoz. A kutatók egy nagyobb tanulmány elvégzését tervezik az eredmények végleges tesztelése érdekében.
Ugyanakkor finanszírozási keretet keresnek az orvosi kannabisz hatékonyságának további kutatására olyan gyermekkori fejlődési rendellenességekkel kapcsolatban, mint az autizmus és a Tourette-szindróma. Daryl Efron egyetemi docens, az MCRI kutató orvosa, a tanulmány vezetője elmondta, hogy ez volt a kannabidiol első olyan vizsgálata, amelynek célja az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek és serdülők súlyos viselkedési problémáinak kezelése. A vizsgálatban résztvevők többsége autizmussal is küzd.
A tanulmány megállapításai szerint a kezelést általában jól tolerálták, és súlyos mellékhatásokról nem számoltak be. Minden szülő azt jelentette, hogy ajánlaná a kutatást hasonló problémákkal küzdő gyermekes családoknak.
Efron szerint az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek és serdülők súlyos viselkedési problémái – mint például az ingerlékenység, az agresszió és az önbántalmazás – nagymértékben hozzájárulnak a funkcionális károsodásokhoz, a nehézkes tanuláshoz és az életminőség csökkenéséhez.
Azt mondja, az ausztrál gyermekorvosok a szellemi fogyatékossággal élő fiatalok csaknem felének felírtak hagyományos pszichotróp gyógyszereket, beleértve az antipszichotikumokat és antidepresszánsokat, annak ellenére, hogy ezek hatékonyságára korlátozott bizonyítékok léteznek. Mivel rendkívül súlyos viselkedési problémák kezelésére volt szükség ezeknél a pácienseknél, megjelent az igény új, biztonságosabb beavatkozásokra ennek a különösen kiszolgáltatott betegcsoportnak a kezelésére.
„A jelenlegi gyógyszerek esetében a mellékhatások kockázata igen magas, hiszen a szellemi fogyatékossággal élő személyek kevésbé képesek jelenteni ezeket a mellékhatásokat. Az antipszichotikumok általános mellékhatásai, például a súlygyarapodás és a metabolikus szindróma, óriási egészségügyi befolyással vannak egy olyan betegcsoportra, amelyben már egyébként is fokozott a krónikus betegségek kockázata.”
Daryl Efron, egyetemi docens, az MCRI kutató orvosa
A kannabidiolt egyre inkább használják a felnőttek orvosi és pszichiátriai rendellenességeinek, valamint gyermekek epilepsziájának kezelésére is.
Efron elmondta, hogy a szülők és az orvosok óriási érdeklődést mutatnak az orvosi kannabisz iránt az értelmi fogyatékossággal élő fiatalok súlyos viselkedési problémáinak kezelésére.
„A szellemi fogyatékossággal és súlyos viselkedési problémákkal küzdő gyermekek szülei egyre inkább azt kérdezik a gyermekorvosoktól, hogy hozzáférhetnek-e az orvosi kannabiszhoz gyermekeik számára. Egyes szülők arról számolnak be, hogy szabályozás nélküli kannabisztermékeket adnak gyermekeiknek” – mondta.
„Azt is tapasztaljuk, hogy sok orvos felkészületlennek érzi magát a kannabisszal kapcsolatban a páciensekkel való beszélgetés során.” A Royal Children’s Hospital, a Melbourne-i Egyetem és a Monash Egyetem kutatói szintén hozzájárultak a tanulmány elvégzéséhez.